A környezet és forgalom észlelése

Frissítve 2024. 08. 07.

Ebben a részben a leglényegesebb dolgokról van szó, a kamerák, radarok és más érzékelők működésére vonatkozóan, beleértve a korlátaikat is. Annak megértése, hogy az autó hogyan észleli a környezetét, segítheti azoknak a funkcióknak a használatában, amelyek erre a képességre támaszkodnak.

Az autó képességét a környezete felfogására sok rendszer és sokféle érzékelő segíti. Az autó által gyűjtött adatok autó általi értelmezése segíti a viselkedését, főként a vezetőtámogatási funkciókat.

Kamerák	A kamerák az emberi szemhez hasonlóan működnek. Kamerától függően különböző célokra lesznek felhasználva, amit rögzítenek. Például a felső előrefelé néző kamera segíti az autót az olyan tárgyak felismerésében mint a jelzőtáblák és útburkolati jelek, míg a hátsó parkolókamera által rögzítettek megjelennek a központi kijelzőn.
Radarok	A radarok rádióhullámokat használnak, hogy információt gyűjtsenek az autó környezetéről. Meg tudják határozni a tárgyak távolságát és a mozgásuk bizonyos vonatkozásait. Ezek az információk az autó sok funkciójához elengedhetetlenek.
Lidar	A lidar fényhullámokat használ, hogy információt gyűjtsön az autó környezetéről. Az autó előtt lévő tárgyak nagy távolságból történő észlelésére alkalmas, de képes a közeli tárgyak észlelésére is.
Ultrahangos parkolási érzékelő	Ezek az érzékelők hanghullámokat használnak a viszonylag közeli tárgyak érzékeléséhez. Ultrahang impulzusokat küldenek, amelyek visszaverődhetnek az érzékelőhöz, amikor egy tárggyal találkoznak.

Hogyan működnek együtt a rendszerek

A különböző észlelési típusok kiegészítik egymást. Néha magukban használja az autó ezeket, néha együtt.

Fontos

Még ezeknek az észlelési rendszereknek az együttes használata esetén sem tudnak kezelni minden körülményt és közlekedési helyzetet. Ezért fontos, hogy a járművezető soha ne hagyatkozzon teljes mértékben a vezetőtámogató funkciókra. Mindig figyeljen azokra a körülményekre és helyzetekre, amikor a vezetőtámogató funkció működését befolyásolhatják a funkciók korlátai.

Általános észlelési és a felismerési korlátok

Minden észlelési típusnak megvannak a maga korlátai, de van néhány általános dolog, amit szintén meg kell fontolni.

Az autó nem tudja mindig kezelni a kiszámíthatatlan vagy szokatlan helyzeteket. Amikor az autó nehéznek tartja a környezet vagy a forgalmi helyzet helyes felismerését, akkor ez kihat a reagálás pontosságára.
Az autó sérülése hatással lehet az észlelésre és az azt használó funkciókra. Sok hibát felismerhet az autó, de előfordulhat, hogy néhányat nem képes maga felismerni. Ezért fontos, hogy meggyőződjön arról, hogy az autó jó állapotban van és jól működik. Forduljon egy hivatalos Volvo műhelyhez, ha arra gyanakodik, hogy bármilyen hiba fennáll, vagy ha sérülést vesz észre az autón.
A korlátozó tényezők és feltételek egybeeshetnek, és gyakran egybe is esnek. Összeadódhatnak és kölcsönhatásba léphetnek egymással olyan módon, amely az autó helytelen reagálását eredményezheti.

Az akadályérzékelés korlátai

Az akadályérzékelés segíti az autót bizonyos álló és mozgó akadályok felismerésében. Ezek lehetnek más közlekedők, például gyalogosok vagy más járművek, állatok, kordonok vagy más tárgyak. Ha az autó haladási útvonalán vagy annak közelében vannak, ütközésveszélyt jelenthetnek. A körülményektől függően az autó lehet, hogy tud figyelmeztetni vagy közbe tud avatkozni, ha az akadályt pontosan azonosította. Az autó által felismerhető minden típusú akadály esetében számos olyan tényező van, amely megakadályozhatja a pontos azonosítást. Korlátozó tényezőkre, helyzetekre és eseményekre példák a következők:

Szorosan egymás mellett elhelyezkedő, egymást takaró vagy részben eltorlaszolt tárgyak és közlekedők.
A háttérbe beolvadó tárgyak és közlekedők.
Nagyon gyorsan mozgó vagy gyorsító tárgyak és közlekedők.
Szokatlan járművek, például fekvőkerékpárok, kombájnok vagy fura alakú rakományú pótkocsik.
A hagyományos felnőtt kerékpárokhoz képest eltérő típusú vagy méretű kerékpárok.
Új közlekedési módok.
A gyalogos sziluettjét megváltoztató ruházat vagy szállított tárgyak.
80 cm (32 hüvelyk) magasságnál alacsonyabb gyalogosok.
Akadályok, amelyek olyan szögben állnak, hogy egy ismeretlen körvonalat hoznak létre.
Állatok mérete és sebessége. A macskák és kutyák gyakran túl kicsik a megbízható beazonosításhoz.

Megjegyzés

Példák a forgalom észlelésére

Különböző forgalmi helyzetek példái segíthetnek megérteni az autó észlelési rendszerének egyes korlátait. A valóságos helyzetek gyakran összetettebbek, mint az ebben az útmutatóban ábrázolt1 példák.

Látómezőn kívüli és kései észlelés

Az autón körben elhelyezkedő észlelési zónák statikusak, mindegyiküknek korlátozott a hatótávolsága és a látómezeje. Ha valami szokatlan szögben, nagy sebességgel, vagy az autójához nagyon közel lép be egy észlelési zónába, ez gyors reagálást válthat ki. Ez csökkenti a biztonsági mozgásteret egy olyan helyzethez képest, amelyben a korábbi észlelés lehetséges.

A radar látómezejébe kanyarodó autó — Az első radar észlelési zónájának korlátozott a szélessége. Ha egy másik jármű Ön elé vág, az észlelés viszonylag későn történhet, ami az autó hirtelen reakcióját okozza.

Fontos

Elhelyezkedés a sávban és kis járművek

Az előre irányuló észleléskor a sáv közepe előnyben részesül a külső részeihez képest. Ha a járművek nem foglalják el a sáv közepét, észrevétlenek maradhatnak. Bár ez megtörténhet bármilyen járművel, a kockázat nagyobb kisebb járművek, például motorkerékpárok esetén. A sáv szélességéből kevesebbet foglalnak el és többet tudnak mozogni a sávon belül. Mindig fordítson kiemelt figyelmet azokra a járművekre, amelyek nem a sáv közepén haladnak.

A tárgyak formája, mérete és száma

Az észlelés lehet, hogy kevésbé megbízható, az észlelési zónában lévő tárgyak formájától, méretétől és számától függően. A legközelebbi elöl haladó jármű távolságának meghatározása lehet, hogy ezektől a tényezőktől függően pontatlanabbá válik, különösen, ha a tényezők összeadódnak.

A kis tárgyakat nehezebb felismerni.
Minél több tárgy van, annál nehezebb az egyes tárgyakat felismerni.
Az egymáshoz közel lévő vagy egymást takaró tárgyakat nehezebb felismerni.
Nehezebb felismerni a nem egységes formájú tárgyakat, például amelyeknek túlnyúló vagy kiálló részeik vannak.

Egy nagy jármű jelenléte egy kisebb jármű előtt megnehezítheti a kisebb jármű, például egy motorkerékpár felismerését.

Autó és motorkerékpár a radar látómezejében — A kisebb motorkerékpár és az autó közel vannak egymáshoz és átfedésben vannak, ezzel kevésbé pontossá téve a motorkerékpár észlelését.

Fontos

Elöl haladó utánfutó

Az úton közlekedő sok más járműhöz képest az utánfutók észlelése kevésbé megbízható a formájuk és magasságuk miatt. Ez főleg a keskeny, alacsony és a nagyon magas rakodófelületű utánfutókra érvényes. Az ilyen típusú utánfutóknak gyakran nincs elég nagy külső felületük az előre irányuló észlelési rendszer fókuszának magasságában.

Utak és létesítmények

A kanyarok azt okozhatják, hogy az autó félreértelmezi a forgalmi helyzetet. Például, szem elől téveszthet egy járművet vagy félreértelmezheti, hogy melyik sávban van az elöl haladó jármű.

Radarnézet egy kanyarban — Egy kanyarban az elöl haladó autó kicsúszhat az érzékelési zónából. A szomszédos sávban lévő autók is beléphetnek a zónába, befolyásolva az autónak az elöl haladó forgalomhoz viszonyított távolságának észlelését.

Fontos

Útállapot és egyenetlenségek

A szokásos és szokatlan közúti jellemzők is hatással lehetnek az autó észlelési rendszereinek hatékonyságára.

Az éles kanyarok és a bukkanók az úton átmenetileg akadályozhatják az autó környezetének fontos részeit, például másik járműveket vagy az útburkolati jeleket.
A szokásos és szokatlan közúti létesítményeket lehet, hogy helytelenül ismeri fel az autó. Például az útépítési munkák vagy forgalomelterelések egymásnak ellentmondó vagy többszörös útburkolati jeleket eredményezhetnek.
A kopott útburkolati jelek vagy jelzések felismerése téves lehet.